Világtrendek

Szélsőségek között: GenZ

Két napirendi pont között félúton, egy kávézóban ücsörögve kapcsolódtam be ma a Glocalities webinárjába, amiben a 20 országban reprezentatív mintán végzett kutatásukat mutatták be a Z generáció szokásairól, értékrendjéről és a világ különböző kérdéseihez való hozzáállásáról. Bár hézagkitöltő programnak szántam, hogy belehallgatok ebbe az előadásba, de azon kaptam magam, hogy feszült figyelemmel nézem. A generációs értékkutatás, amit bemutattak, ugyanis lenyűgözően izgalmas.

A Z generáció a ’90-es évek 2. felétől a 2010-es évek első feléig (kb. 2012-ig) születettek csoportja, legfiatalabb tagjai tehát 11 éves kiskamaszok, legidősebb tagjai pedig 25-26 éves fiatal felnőttek. A bemutatott kutatás viszont nem a teljes generációt fedte le, csak a nagykorúakat. Röviden tehát úgy fogalmazhatunk, hogy a megállapítások a mai egyetemista-pályakezdő korú fiatalokra vonatkoznak. Ami pedig a földrajzi lefedettséget illeti, a vizsgált országokat két nagy csoportra osztották: fejlett országokra (pl. USA, Japán, Németország, UK, Ausztrália) és feltörekvő országokra (pl. Oroszország, Törökország, Kína, India). Magyarország nincs benne a listában, a régiót Lengyelország képviseli. Megjegyzendő, hogy a kutatást egy ideje folyamatosan megismétlik – most a 2022-es adatokat mutatták be-, így már bizonyos trendadatok is látszanak.

Azt, hogy a Z generáció szélsőségek között ingadozik, nem a kutatók állították, nekem támadt ez a benyomásom a kutatási eredményeket hallgatva. Lássuk, miért!

Közösségi individualisták

A Z generáció tagjaira elsősorban az önmegvalósítási törekvések jellemzőek. A megelőző nemzedékeknél kevésbé fontosak nekik az olyan hagyományos értékek, mint a család vagy a helyi közösségek, annál nagyobb hangsúlyt helyeznek viszont a saját autonómiájukra, és arra, hogy kifejezhessék önmagukat. Ilyen értelemben szélsőségesen individualisták. Ezzel egyidőben azonban nagyon is közösségiek, méghozzá két szinten is: egyrészt a Z generáció tagjai már digitális bennszülöttek, így életük „behálózva” élik, állandóan kapcsolatban vannak, mindent a „network” segítségével oldanak meg. Másrészt ők az a generáció, amelyik kifejezetten foglalkozik és törődik a világ globális és nagyon komplex kihívásaival, elsősorban az emberi jogokkal és a klímavédelemmel.

Szorongó pozitív gondolkodók

Sajátos kettőssége a generációnak, hogy míg tagjait nagy arányban töltik el valós szorongással, félelemmel, depresszióval a világ olyan megoldhatatlannak tűnő jelenségei, mint a klímaválság, vagy az emberi jogok helyzete, addig ugyanők kifejezetten hisznek is a pozitív gondolatok erejében. Vallják, hogy a tudat formálja a létet, hogy megfelelő gondolkodással, akaraterővel lehet változtatni, alakítani magunkon és a környezetünkön is.

Tehetetlen világmegváltók

A szorongásuk és frusztrációjuk egy része inkább abból ered, hogy tenni akarnak, de nem találják hozzá az eszközöket. Úgy érzik, az idősebb generáció (akiknek még helyenként azt is felróják, hogy ők okozták a problémákat) most cserbenhagyja, kirekeszti őket. Ez olyan szempontból megalapozott állítás, hogy a döntéshozók körében nem sűrűn találunk egyetemista korú fiatalokat.

Hedonista környezetvédők

És persze ők sem szentek, ha a környezetvédelemről van szó. Sőt. Kifejezetten jellemző rájuk, hogy rengeteget fogyasztanak. Hogy örömüket lelik a vásárlásban, hogy az élet értelmét jelentős részük úgy fogalmazza meg, hogy jól akarják érezni maguk. Igen ám, csakhogy ez a fogyasztás egyben lelkiismeret-furdalást is okoz náluk. Miután erős „zöld értékeket” vallanak, csaponganak a túlzott hedonizmus és az ezután következő bűntudat között, amit azzal próbálnak orvosolni, hogy egyre nagyobb arányban vásárolnak környezetbarát termékeket. De vásárolnak, költenek, fogyasztanak, méghozzá többet, mint az előző generációk.

A legképzettebb útkeresők

És ha már termékvásárlás. A Z generáció – legalábbis iskolázottságát tekintve – minden idők legképzettebb generációja. Ez egyenesen következik abból, hogy az előző nemzedékeknél jóval magasabb körükben a felsőfokú végzettségűek aránya, a feltörekvő alfák, a Z generáció után születettek pedig még nincsenek abban a korban, hogy ilyen végzettségük legyen. Akárhogy is: egy olyan generációról beszélünk, amelyiknek számos tagja kifejezetten kritikusan gondolkodik. Ők vizsgálják meg legjobban a marketing valódiságát, ők azok, akik utánanéznek a beszerzési forrásoknak, a beszállítói láncnak, a munkavállalókkal való bánásmódnak. És jaj annak a cégnek, amelyet hazugságon, álszentségen, greenwashingon kapnak.

A Z generáció tagjai hisznek a tudományban, hisznek az emberi tudás erejében. Körükben legmagasabb azok aránya is, akik a művészetet, a kreativitást az életük részének tekintik. De ezzel egyidőben a spiritualitás szerepe is növekvő tendenciát mutat a nemzedék tagjainak életében, akik fiatal felnőttként az élet értelmét keresik. Nem véletlen, hogy ők azok, akik a legjobban odafigyelnek egy-egy márka történetére, és a vallott márkaértékekre. Az értelmet, a számukra fontos, vallott értékeket, az azonosulást keresik mindenben.

Iskolakerülő tanulók

Az iskolakerülő jelzőt nem a szó szoros értelmében írtam, hanem azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a Z generáció az, amelynek tagjai már „életforma” szinten azonosultak az élethosszig tartó tudás gondolatával, sőt, nagy arányban kultiválják is ezt. Ahogy már korábban írtam, hisznek a tudásban, a tanulásban, az oktatás fontosságában. A hagyományos oktatásban, az iskolarendszer mai intézményeiben annál kevésbé. Ezek ugyanis nem adják meg számukra, ami az életformájukból, habitusukból egyenesen következik: hogy kibontakoztathassák egyéni képességeiket, miközben lazán, szabadon kapcsolódnak társaikhoz, közösen oldva meg feladatokat.

A részletes kutatás innen letölthető annak, aki el szeretne mélyedni benne.

A végére két személyes gondolat. Az első: nem szabad elfelejteni, hogy ennek a generációnak a kutatásban megkérdezett tagjai egyetemista korúak. Ehhez a korhoz – azt gondolom – szükségszerűen hozzátartozik, minden generációban hozzátartozott számos olyan jelenség, amit megfigyeltek. A világmegváltás, az útkeresés, az élet értelmének keresése, a forradalmi hevület. Csak talán nem mindig járt együtt nagyfokú szorongással.  Kifejezetten érdemes lesz megfigyelni, hogy mi történik ezzel a generációval 10-20 év múlva, és eközben milyen trendeket mutat a ma még kiskorú alfa generáció.

És a másik személyes gondolat: a webinár után utam az Uránia Filmszínházba vezetett, ahol a Budapesti Metropolitan Egyetem végzős animáció szakos hallgatóinak diplomamunkáiból állítottak össze egy programot. A 10-12 elképesztően magas minőségben elkészített, és sokszor lenyűgözően mély üzenetet hordozó kisfilm megtekintése után a moziból azzal a megnyugtató gondolattal távoztam, hogy akármilyen hektikusnak is tűnik a kutatások alapján ennek a generációnak az életformája, vagy viszonyulása a világhoz, van itt szív, lélek és alkotóerő bőven, ami csak arra vár, hogy teret kapjon a kibontakozásra.

Címlapkép: Válogatás a Budapesti Metropolitan Egyetem Animáció szakos végzős hallgatóinak munkáiból

Tags: , , , ,

Kapcsolódó bejegyzések

Nincs ilyen adat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fill out this field
Fill out this field
Adjunk meg egy valós e-mail-címet.
You need to agree with the terms to proceed