Városfejlesztés

Átmenet #2 – Autómentesítés

Oslo autómentesítette a belvárosát. Ezt a tényt már sokan, sok helyen leírták. Az igazi kérdés azonban az, hogy hogyan és milyen ütemben csinálta, hol tart ma, és mit hoz a jövő. Erről szól ez a sorozat, melynek az első része itt olvasható.

Amikor 2015-ben Oslo új városvezetése hatalomra került, elkötelezett volt a városi élhetőségi program megvalósításában, és azzal is tisztában voltak, hogy ennek legfőbb eleme az autók kiszorítása a városközpontból. Ez pedig – nagyvonalakban – 3 fő intézkedéssel történhet:
1) olyan új forgalomszabályozás bevezetésével, ami teljesen átalakítja a belváros autóval is közlekedhető útvonalait, utca- és térhálózatát;
2) fogalmi sávok megszüntetésével;
3) parkolóhelyek megszüntetésével.

Gyakorlatilag ennek a három elemnek az együttes és következetes alkalmazását indította el Oslo két év tervezés után 2017-ben, 6 kísérleti területen. 2018-ban folytatták az előrehaladást, újabb területeket bevonva a programba, és ekkor vezették be az új forgalomszabályozást is. 2019-re pedig egy új övezeti szabályozás elfogadása van napirenden, aminek tervezetét már publikálták, és most meg is osztom Veletek:

Mint az a fenti ábrán látható, alapvetően funkciók szerint alakítják majd az utcahálózatot, ahol a terület szélére kerültek azok a türkizes színű utcák, ahol még egyirányú autóforgalom megengedett, a terület közepén már jobbára csak sétálóutcák és bevásárlóutcák vannak, ahová csak célforgalom érkezik, jellemzően árufeltöltés miatt. A kék tengelyek a városban a tömegközlekedési kapcsolatokat jelzik, ezek természetesen megmaradnak. Látható az is, hogy a lehatárolt zóna szélén vannak a nagyobb parkolóházak.

A forgalomszabályozás viszonylag egyszerűen működött: rövid idő alatt a belváros megtelt behajtani tilos, kerékpárral behajtani tilos, kerékpárral egyirányú stb. táblákkal. A forgalmi sávok megszüntetése szintén folyamatban van, hogy milyen módon és eszközökkel, az megér egy külön misét, és meg is fogja kapni, a sorozat egy következő részében. Egyelőre elégedjünk meg annyival, hogy ebben az összefüggő zónában valóban nem nagyon találunk autót, ha igen, az is épp áthalad, bár a legtöbb utcába be se hajthat. A város ezen részén jobbára csak buszok, villamosok és taxik közlekednek. És igen, ahhoz hogy ezek valóban versenyképes alternatívát nyújtsanak, folyamatban van a villamosok cseréje, a villamosközlekedés fejlesztése is.
Érdekes, de emiatt a hirtelen bekövetkezett változás miatt a belváros jelenleg elég furcsa hangulatot áraszt: az utcákról már kiszorultak a kocsik, de a jelzőlámpák még – nagyjából feleslegesen – működnek, a felszabadult tereket még jobbára aszfalt borítja, láthatóan az eddigi térhasználat már nincs jelen, de az új még épp csak érkezik. Mindez főleg esős, rossz időben látszik, jó időben a belváros azonnal megtelik élettel.

atmenet_2

És pontosan ez volt a cél: visszaadni a várost az embereknek. Ehhez pedig meg kellett valósítani a harmadik elemet is: a parkolók felszámolását. Az előző részben jeleztem, hogy Oslo autómentesítése könnyebb és egyszerűbb feladat lehetett, mintha ugyanezt Budapesten akarnánk megtenni, és ennek elsődleges oka az, hogy ez a teljes belvárosi terület nagyon gyéren lakott. A felmérések alapján csak kb. 1.000 fő lakik itt, miközben 100.000 ember használja munkára, átközlekedésre, bevásárlásra. Nem volt tehát túl sok gond a lakossági parkolási kedvezményekkel, lakossági parkolók megszüntetésével. Azt is kiszámolták, hogy egy parkoló által elfoglalt terület ma nagyságrendileg 1 millió norvég koronát ér, ami nagyjából 32-35 millió forintot jelent, tehát joggal vethető fel a kérdés: nem lehet ezeket a területeket okosabban is hasznosítani, minthogy kocsikat tárolunk rajta?

Az elmúlt 2 év leforgása alatt az önkormányzat összesen 750 belvárosi parkolóhelyet számolt fel. Ezzel nemcsak teret nyert, de az útszéli parkolás ellehetetlenítésével az autósokat is rákényszerítette arra, hogy vagy a parkolóházakban tárolják a gépjárművüket, vagy eleve ne kocsival érkezzenek, tehát forgalmat is csökkentett.

Fontos azonban látni, hogy vannak, akiknek továbbra is szükségük van behajtásra, továbbra is szükségük van parkolókra. Hogy az ő problémáikat hogyan kezelte a város, arról a következő részben.

Tags: , , ,

Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fill out this field
Fill out this field
Adjunk meg egy valós e-mail-címet.
You need to agree with the terms to proceed

Átmenet #1
Átmenet #3 – Párbeszédben a várossal